Dalton ház

Ez igaz, már nem lehet visszacsinálni és ezért sem akarok többet, most sem később. Bár akkor kitudja, de nem nagyon hiszem. Ez sem volt egy szép dolog amit csináltam és máris kezd bűntudatom lenni a családom miatt. Hisz hiába minden már belém táplálták, hogy a család az első meg blablabla... Meg persze az emberek. Szóval most már késő. De annyit már tehetek, ha legalább ilyet csináltam, hogy holnapra elfelejtem az egészet ami persze lehetetlen, de azért reménykedni, lehet, nem? Mivel egy biztos, jó lenne ha csak egy álom lenne és kész. Azt nem mondanám, hogy rémálom mert tiszta hülyeség lenne és azért nem szoktam hazudozni, magamnak főleg nem.
Következő szavaira megnyugtattak bár az együtt alvás az nem biztos... Bár lehet ezt más szempontból is nézni. Például nincs nekem házam, ezzel megtudnám, hogy Benjamin hol lakik és az hatalmas előny. Igaz az együtt alvást azt még nem tudom, bár ha úgy nézzük akkor az is előny, mert... mert... jó érzés lenne és kész. Meg, mert... nos az még nem jutott eszembe, de később úgy is rájövök.
- Rendben van. - mondtam és éreztem, hogy ismét kezdek önmagam lenni, mármint a szemeim kezdenek ismát barnák lenni. És ekkor Ben megcsókolt, de hogy minek azt nem tudom. Jó az mondjuk igaz, hogy épp az előbb csókolóztunk, de próbálok nem erre gondolni és elfelejteni ami elég nehéz dolog, ha folyton eszembe juttatja. Fogadjunk direkt csinálja, hogy engem idegesítsen ezzel, mert sejti, hogy próbálom nem megtörténné tenni gondolatban. Azt mondjuk nem értem, hogy minek örül ennyire. Ő talán nem bánta meg? Vagy tényleg egyszerűen csak utál egyedül aludni? Mert komolyan elég, ha felfogad egy örömlányt az majd alszik vele. És tudom, hogy ez most gonosz volt és nem is gondoltam komolyan csak még mindig hihetetlen, hogy belementem ebbe az egészbe. És remélem nem fog bepróbálkozni vagy ilyesmi meg nem tudom. Ahogy azt sem tudom meddig is akarja, hogy nála legyek. Talán csak mára, mert mint legutóbb gondoltam megtébolyodott? Vagy esetleg befogad szobatársának vagy minek...
Amint elértük a házat, beléptem és körül néztem. Nem volt rózsaszín fal, bár nem is számítottam rá.
- És meddig is akarod, hogy nálad aludjak? - kérdeztem tőle, mintha annyira nem is érdekelne pedig nagyon hogy érdekel. Mivel attól is függ, hogy most berendezkedjek-e meg minden. Ráadásul egy picit furcsán érzem magam, kicsit jó meg rossz értelemben is. Rossz azért, mert nem szoktam férfiak házában aludni mégha csak aludni. A jó része meg pontosan ugyanez csak annyiban különbözik, hogy az Ben. Nos meg bármennyire is vagyok ártatlan vagy micsoda, nem tudom hogy mondják, azért fantáziám nekem is van és ez zavar. Főleg, hogy tetszik a fantáziálásom.