Joséphine Marceau

joséphine odette marceau



Név: Joséphine Odette Marceau
Becenév: Josie
Nem: nő
Kor: látszólagos: 19, valódi: 86
Születési hely, idő: 1925. február 13; Párizs, Franciaország
Faj: vámpír

Jellem: "Miss Nem szólok senkihez" alias a csendes lány – Már egészen csecsemő koromban kezdődött az egész. A szüleim rettentően megijedtek, mikor három éves létemre még egy árva szót sem szóltam. Nem egyszer elvittek gyermek pszichológushoz is, de mindhiába. Ám midőn a bátyám, Daniel levágta a kedvenc plüss pingvinem fejét, nem tehettem meg, hogy tétlenül nézzem végig Trippy lemészárlását. Igaz, csak értelmetlen szavakat vágtam a fejéhez, de mégiscsak előrehaladás volt ez a részemről.
Egyébként még mind a mai napig nem sorolhatom magam a többi csacsogó lány közé. Egyszerűen nem tudnék elmélyült beszélgetést folytatni sem a fajtársaimmal, sem pedig a hozzám közelállókkal. Persze nekem is vannak „kitöréseim”, s van, hogy a legméltatlanabb dolgokról kezdek el csacsogni hosszú órákon keresztül.
a bolond – A barátaim szerint egészen hajlok az elmebajos felé, amiért van egypár fura szokásom, mint például az, hogy minden éjjel a szék támláját a szekrény kilincse alá teszem - holott, ha úgy vesszük én magam is az vagyok -, ezzel biztosítva a szörnymentes környezetet. Amikor kisebb voltam szinte minden éjjel anyu vitte végbe ezt a mára már hagyománynak számító rituálét.
Továbbá a teliholdas éjszakákon hosszú órákon keresztül fent vagyok, és az ablakban ülök, miközben több értelmetlen dolgon is morfondírozok, valamint próbálom megfejteni a megfejthetetlent. Az utóbbiakban pedig kiderült rólam, hogy alvajáró vagyok. (már amikor alszok)
a könyvmoly – Az itteni könyvtárban található könyveket szinte már ki is olvastam, figyelmen kívül hagyva a műfajukat, hisz’ nem ez a legmeghatározóbb tényező egy könyv életében. Nem egyszer előfordult már velem, hogy egész este fennmaradtam és a paplanom alatt a zseblámpa fényénél olvasgattam.

Kinézet: Ha van tőlem olyan állítás, ami nem nagyzolás, akkor azok közé biztosan bele tartozik az, ha azt mondom, gyönyörű vagyok. Az arcom kicsit tündérszerű, az állam hegyes. A koponyám enyhén szív formájú, állandóan hol gúnyos, hol vidám mosoly teríti be. A hajam hosszú, a gesztenye barnánál egy árnyalattal sötétebb, van, hogy egyenes vagy esetleg hullámos. Ez gyakorlatilag csak a kedvemtől és az időmtől függ. Általában a fejemhez simul, vagy irányíthatatlanul az égnek áll. A szemeim barnák, ha szomjas vagyok akkor éj feketék. Ha emberek között vagyok, akkor kontaktlencsét használok. Mindig van nálam pár darab, egy részt, mert a szervezetem által termelt méreg lebontja, amit használok. Úgy 170 centi magas vagyok, nem túl alacsony, de nem is túl magas. Szeretem az extravagáns, kihívó ruhákat, ha éppen nem azt hordok, akkor valamivel fiúsabbra veszem a stílust. Az alakom vékonyabb az átlagosnál, a mozgásom a táncnál is kecsesebb és rendkívül gyors. A bőröm világos, márványszerű.

Előtörténet: Karaktered élete, születésétől egészen mostanáig. Mi történt vele? Fontos események az életében, stb. Én itt nem akarom megszabni, hogy mennyi legyen, de minimum egy 300 szó legyen meg. Az nem olyan nehéz.