My Life as Leah Sparks

Leah Shannon Sparks



Név: Leah Sparks
Becenév: Leah, Leelee
Nem: lány
Kor: 20
Születési hely, idő: 1991.07.02, Hollywood
Faj: ember

Jellem: Kedves lány vagyok a barátaimmal, meg a szeretteimmel. Igen, azért őket említettem, mert az idegenekkel kicsit távolságtartó is tudok lenni, bár ez az első benyomástól függ. Vannak olyan ismerőseim, akiket nem igazán bírok. Sokak ártatlan jókislánynak mondanak, de tudok másmilyen is lenni. Ha kell, még verekszem is. Nem egy nagy tudomány péppé verni egy kis hisztis libát. A türelmem sem végtelen. De alapjában véve egy kedves, vicces, érzelmes lány vagyok. Persze tudok elég szókimondó is lenni, de a nem éppen jó véleményeimet inkább megtartom magamnak. Ahhoz, hogy a "sötét oldalamat" is megmutassam, ahhoz valami nagyon durva dolgot kell tenned.
Másokkal nem vagyok lenéző, általában segítőkész vagyok, bár attól függ, hogy ki szorul segítségre. Szívesen ismerkedek, szívesen szerzek új barátokat is. Néha ha rám jön az öt perc, akkor le sem lehet lőni, annyira felpörgök. Vannak napjaim, amikor teljesen letargikus állapotban vagyok, semmi sem jó, mindenért hisztizek, de ez nagyon ritka.

Kinézet: Igazság szerint átlagosnak mondom magam, de sokak szépnek tartanak. Nem vagyok egy égi meszelő a magam 165 centijével. Testalkatom és testsúlyom teljesen átlagos. Sminket nem nagyon szoktam használni, maximum egy kis szempillaspirált meg alapozót, de inkább próbálom smink nélkül kihozni magamból a legjobbat. Hosszú barna hajamat általában kiengedve hordom, néha hajpánttal díszítem, de az elég ritka. Öltözködés téren a kényelmesre törekszem. Persze nem vetem meg, ha egy ruha jól néz ki, de fő a kényelmesség. Imádom a farmerokat, az egyszerű felsőket, nem vagyok az a tipikus márkamajom. Nyáron általában lengébben öltözöm. Olyankor legtöbbször rövidnadrágokat, halásznadrágokat szoktam viselni egy-egy egyszerű ujjatlannal. Szeretem a sportcipőket, a papucsokat, de a magassarkú nem épp a szívem csücske. Sőt, ki nem állhatom azokat.
Nagyjából így nézek ki, így öltözködöm, de ha többre vagy kíváncsi, akkor bármikor láthatsz a parton és alaposabban szemügyre vehetsz.

Előtörténet: A nevemet már tudjátok. Azt is tudjátok, hogy mikor születtem, ezért ezt felesleges megismételnem. Sőt, még azt is tudjátok, hogy hol születtem.
A gyerekkorom teljesen átlagos volt. Legalábbis az én szememmel nézve igen, mert ehhez szoktam hozzá. Sokaknak viszont nem éppen mondható átlagosnak a magas életszínvonal miatt. Igen, sok pénzünk volt, mert apámnak volt egy hotelja Barcelonában, anyám pedig egy tehetséges művész. A nővérem régebben énekesnőnek készült, de lebeszélték róla. Ekkor lehettem olyan 14 éves. Az előtte lévő életemről felesleges beszélni. Óvodába jártam, aztán általános iskolába. Volt és van is sok barátom, persze, csak azokban tudtam igazán megbízni, akik nem a pénzes libát látták bennem, hanem Leah Sparks-t. Ne de erről elég ennyit. Szóval 14 voltam, amikor a nővérem teljesen elszállt magától és minden áron énekesnő akart lenni. Anyáék lebeszélték róla nagy nehezen. Ekkor kezdett kimaradozni éjszaka, lógni a suliból, stb. stb. Nem tudtak ellene mit tenni, ezért hagyniuk kellett, hogy élje az életét.
Ekkor kezdtem gimibe járni. Átlagos gimnazista lány voltam, sok sok baráttal. Persze itt is voltak kétszínű libák, meg hazudós disznók, de azok mindenhol vannak. Lényeg, ami lényeg, egyik nap új osztálytársunk jött, Luke. Ő volt a legcukibb srác, akit valaha láttam. Ekkor 16 voltam már. Ő is közeledett felém, én is közeledtem felé. Pletykák terjengtek, hogy csak a pénzem miatt kellek neki, de nem hittem el, mert bíztam benne, hogy ő más, mint a többi. De aztán kiderült, hogy őt tényleg csak a pénz érdekli. Totálisan padlót fogtam. Természetesen szakítottam vele. Nagyon magamba fordultam ezek után. Nem nyíltam meg sz emberek előtt, csak a legjobb barátaimmal tudtam ismét önmagam lenni.
Mikor befejeztem a gimit, anyáék felvetették, hogy mi lenne, ha elköltöznénk? Én csak helyeselni tudtam, hogy ez egy jó ötlet. Persze a nővérem nem nagyon akart, mert, hogy Hollywood-ban jók a bulik meg a pasik, meg sok a sztár, és még sok ilyesfajta kifogással állt elő. Őt le is rendezték anyáék és elküldték egy egyetemre. Pontosan nem tudom, hogy hova, de szerintem már rég otthagytam. Na mindegy. Szóval, amikor 18 éves voltam, elköltöztünk. És így keveredtem én ide, erre a fantasztikus helyre.
Az ide vezető hajóúton megismerkedtem egy fiúval, Ben-nel. Tök jófejnek tűnt, szimpatikus volt, hamar megkedveltem, azóta is jó barátok vagyunk.
Amikor ideértünk, egyből teljesen máshogy kezdtem viselkedni. Felszabadultam, újra vidám voltam és visszajött az életkedvem. Jót tett a környezetváltozás. Apunak is jól jött ez, a hotel miatt.
Sarah-val, a legjobb barátnőmmel, minden nap beszéltem telefonon és mindig mindent megbeszéltünk. Megígérte, hogy ő is egyszer eljön ide, és megnézi a helyet.
Már betöltöttem a 19-et, mikor anyuék kijelentették, hogy hazaköltöznek. Hát én köpni, nyelni nem tudtam. Kétségbe voltam esve, hogy miként fogok boldogulni egyedül. De aztán végül megbarátkoztam a gondolattal, hogy egyedül folytassam az életemet. De aztán egy kis idő múlva már nem is voltam olyan egyedül. Megismertem egy fiút. Kevin-nek hívják. Először csak barátságnak indult a kapcsolatunk, de aztán mindketten rájöttünk, hogy ez már több, mint egy egyszerű fiú-lány barátság. Ez szerelem. Talán ez tette olyan jóvá a 19. életévemet. Hogy megtaláltam a szerelmet. Eltalált Cupido. Most pedig már 20 éves vagyok, és még mindig szeretem. Úgy érzem, hogy ő az igazi.
Hát, nagyjából ennyi, amit tudni kell az életemről, ha többre vagy kíváncsi, akkor találkozzunk!